Las últimas recetas

Cuernos de Bratislava (Pozsonyi Kifli)

Cuernos de Bratislava (Pozsonyi Kifli)

¿Sabes lo que es con las obsesiones? Estos cuernos me han obsesionado y me han seguido desde que los vi en Gaby's. Pero, ¿cómo se reconcilia el calor con los cuernos? Bueno, no se lleva muy bien, pero ¿qué puedes hacer cuando las ganas son grandes? Aprietas los dientes y empiezas a hornear croissants. Y son buenos, por lo que vale la pena el sacrificio :).

  • Tomó:
  • 600 g de harina
  • 30 g de polvo viejo
  • 20 g de levadura fresca
  • 200 ml de leche
  • 200 g de mantequilla
  • 2 huevos
  • 1 pizca de sal
  • Relleno de nuez:
  • 100 g de nueces molidas
  • 25 g de pasas
  • 75 g de polvo viejo
  • 75 ml de agua
  • piel de naranja
  • Relleno de amapola:
  • 100 g mac
  • 25 g de pasas
  • 75 g de polvo viejo
  • 75 ml de agua
  • piel de naranja
  • 1 huevo para untar

Porciones: 1

Tiempo de preparación: menos de 90 minutos

PREPARACIÓN DE LA RECETA Croissants de Bratislava (Pozsonyi Kifli):

Disuelva la levadura en leche tibia y déjela reposar durante 5 minutos.

En un bol, mezcla la harina con los huevos, el azúcar y la sal. Agregue la levadura con levadura y la mantequilla derretida, pero no caliente. Amasar una masa elástica y no pegajosa. Si es necesario, puede agregar un poco más de harina.


Refrigera la masa hasta que los rellenos estén listos.

Para el relleno de nueces, hierve el agua y el azúcar. Revuelva hasta que se derrita y luego déjelo hervir durante 2-3 minutos. Mezclar las nueces con las pasas y la piel de naranja rallada. Vierta almíbar caliente sobre esta mezcla y mezcle hasta que quede suave. No ponga toda la cantidad de almíbar desde el principio.

Haz lo mismo con el relleno de semillas de amapola.


Retirar la masa del frío y dividirla en trozos de 32 g que forme bolas.

Tomamos cada bola, la aplanamos y la esparcimos en forma elipsoidal. Ponemos una cucharada de relleno y lo untamos.

Enrollamos la masa y le damos forma de herradura.


Coloca los croissants en una bandeja forrada con papel de horno, dejando un poco de espacio entre ellos.

Engrasa los croissants con yema y déjalos secar. Antes de meterlos al horno, untarlos con claras de huevo.

Hornea los croissants al fuego adecuado hasta que estén bien dorados.


PÓZSONYI CSABA A.F. PRAID | Mia

Y este año, ResponsabilitateSociala.ro invitó a blogueros a evaluar públicamente las actividades de RSE del año anterior y decir cuáles son sus expectativas para 2011.

ABRUDAN Petre 77 x 83 óleo, cartón 400 € & # 193D & # 193M Andr & # 225s 67 x 50 óleo, cartón 450 € ADAMIU, Mihai 30 x 23 óleo, cartón

Recetas culinarias: Pastel "Parlamento", Receta publicada por mon en la categoría Pasteles

Lista de inicio. Esta es la lista de inicio en la versión final para cada prueba y serie. Última actualización el 13 de septiembre de 2013 13:07

UT Arad 1970. 18 de abril de 1945. Rumania se estaba recuperando después de la Segunda Guerra Mundial. & # 206n Arad, donde se jugó por primera vez al fútbol en Rumanía, Baron Francisc Neuman.

& quotZ & # 226mbeşte Rom & # 226nia & quot promueve la importancia de la salud bucal y & # 238 fomenta la prevención de enfermedades causadas por la falta de higiene bucal.

Ingredientes de la masa: 600 g de harina, 120 g de mantequilla, 120 g de manteca de cerdo, 150-200 ml de leche, 30 g de azúcar, 2 huevos, 1 sal en polvo, 20 g de levadura, Ingredientes del relleno de amapola: 200 g de semillas de amapola molidas,

Sitio web especializado en proporcionar información sobre dentistas en Oradea. Lea las impresiones y ordene por notas, recomendaciones y votos.

Sitio web especializado en brindar información sobre consultorios dentales y dentistas en Oradea. Leer impresiones y ordenar por notas, recomendaciones y.

Un bizcocho a mi gusto, dulce y cremoso, con el que me "canso" :)) no tener que comerme media bandeja para tener ganas de hacer estallar algo dulce, siendo dos cuadrados.

Recetas de cocina: Ensalada de patatas con verduras maduras, Receta publicada por timea en la categoría Platos de verduras

Nombre Apellido Ciudad Comarca Nr. Top Nr. Premio Cartón / Tacón Tipo 1: PILAT: ALEXANDRU: BACAU: BACAU: 19,795: 333: DUSTER + 15000: Tacones libres: 2: POTORAC.

Recetas culinarias: Bounty Cake, Receta publicada por petruta_ionela84 en la categoría Tortas

El pancove o las donas son el mismo plato, ¡solo que son igual de esponjosos! ¡Cocineros alegres te invitan a probarlos!

04.12.2018 & # 0183 & # 32 Maíz con nueces o semillas de amapola - receta para croissants de Bratislava, Pozsonyi kifli o Pressburger Kipferl. Croissants de amapola o nuez con abundante relleno y masa tierna.

La biblioteca del condado "Octavian Goga" en Cluj organizó el martes 20 de diciembre de 2016, la ceremonia de entrega de premios de las mejores publicaciones impresas en el condado de Cluj en 2015, durante el año editorial de Cluj, alcanzó ...

Athos Decor SRL Miercurea-Ciuc, Empresa del ramo de Tiendas de Arte en el condado de Harghita: Descripción: Tienda de artesanías y arte. Arte y Cultura.

Las proyecciones de películas serán en Cinema Arta, donde los espectadores de Tâ & # x20AC; & # x2122; T & # 226 2016.


Documento 52019XC1010 (04)

La Comisión Europea aplicará las disposiciones del Artículo 6 (2) en virtud del Artículo 3 de la Orden de Delegación (UE) Nr. 664/2014 der Kommission (1) genehmigt.

Der Antrag auf Genehmigung dieser geringfügigen Änderung kann in der DOOR-Datenbank der Kommission eingesehen werden.

ANTRAG AUF EINTRAGUNG EINER GARANTIERT TRADITIONELLEN SPEZIALITÄT

„BRATISLAVSKÝ ROŽOK“ / „POZSONYI KIFLI“

No UE: TSG-SK-0056-AM02 - 12.2.2019

„Bratislavský rožok“ / „Pozsonyi kifli“

Clase 2.24. Backwaren, feine Backwaren, Süßwaren, Kleingebäck

3. Gründe für die Eintragung

3.1. Es handelt sich um ein Erzeugnis, das

Ine eine Herstellungsart, Verarbeitungsart oder Zusammensetzung aufweist, die der traditionellen Praxis für jenes Erzeugnis oder Lebensmittel entspricht

Tradition aus tradicionell verwendeten Rohstoffen oder Zutaten hergestellt ist.

El desarrollo del nombre lento "Bratislava" comenzó en la década de 1920, ya que el nombre del estadio "Pressburg", que era el nombre de las tierras chechenas y las tierras altas de la guerra eslava, en "Bratislava" todavía está vivo. Seit diesem Jahr wurde das Wort „rožok“, mit dem bis dahin das Backwerk bezeichnet wurde, durch den neuen Städtenamen ergänzt, sodass die Bezeichnung „Bratislavský rožok“ entstand. Nachdem der neue Städtename amtlich wurde, hombre iniciado en Österreich, statt des Begriffs „Beugel“ den Ausdruck „Kipfel“ en Verbindung mit dem alten Städtenamen zu verwenden. In der ungarischen Sprache wurde ursprünglich der Name „Pozsonyi patkó“ verwendet, fue auf Deutsch „Pressburger Hufeisen“ bedeutet. Además de la información actual sobre el Bäckereien und Konditoreien insbesondere húngaro en Budapest, su ubicación y ubicación están debajo del nombre "Pozsonyi kifli", estaba en eslovaco como "Bratislavský rožok" übersetzt wird, weil "Pozsony" alte "Pressburg" 1918 verwendete Name der Stadt war. En Anbetracht der gewohnheitsmäßigen Verwendung schlagen wir vor, den Namen „Pozsonyi kifli“ beizubehalten.

3.2. Es handelt sich um einen Namen, der

☒ ist traditionell für das especifische Erzeugnis verwendet worden ist

☐ bringt die traditionellen oder besonderen Merkmale des Erzeugnisses zum Ausdruck bringt.

Das Erzeugnis ist insofern especifisch, als es auf einer historisch vorgegebenen Zusammensetzung und Herstellungsweise beruht. Der Begriff „Bratislavský rožok“ wird nur als Bezeichnung dieser besonderen Art von Feingebäck verwendet.

Die Besonderheit des Erzeugnisses liegt in der speziellen Beschaffenheit seiner Oberfläche diese ist marmoriert, también en einer etwas helleren Farbe geädert. Bei anderen Back- bzw. Sombrero Feinbackwaren die Oberfläche nicht diese Beschaffenheit:

das Erzeugnis unterscheidet sich von ähnlichem Feingebäck durch eine andere Form, ein anderes Gewicht sowie die Menge der Füllung. Der Teig ist fetthaltiger, außerdem haben andere Feinbackwaren nicht dieselbe marmorierte Oberfläche

das Erzeugnis hat einen besonderen Geruch und Geschmack, der durch die verwendete Mohn- bzw. Nussfüllung entsteht

das Erzeugnis hat ein besonderes Aussehen und eine besondere Form, die der eines Hufeisens oder des Buchstabens C entspricht.

Desde Schutters des traditionellen Charakters des Erzeugnisses, puede encontrar la siguiente información en el área de recepción de la playa:

der Fettgehalt des Teigs debe tener el 30% del valor total de los artículos

die Füllung muss mindestens 40% des Gesamtgewichts des gebackenen Erzeugnisses ausmachen

das Erzeugnis muss vor dem Backen mit Eimasse bzw. Eigelb bestrichen werden, damit das gebackene Erzeugnis eine marmorierte Oberfläche erhält.

4.1. Beschreibung des Erzeugnisses, das den unter Ziffer 1 angegebenen Namen führt, unter anderem mit den wichtigsten physikalischen, chemischen, mikrobiologischen oder organoleptischen Eigenschaften, die die besonderen Merkmale des Erzeugnisses zum Ausveruckn.2014)

Feingebäck mit Mohn- oder Walnussfüllung und mit einer glänzenden und marmorierten Oberfläche.

Farbe: Oberfläche braun bis dunkelbraun das Innere besteht, abgesehen von einer wenige Millimeter dicken Teighülle, nur aus Füllung die Mohnfüllung ist dunkelgrau bis schwarz und die Nussfüllung braun

Además: Superposiciones compactas, vidriadas de hojas marrones o cruzadas con forma de "maserung" o forma de "mármol" en la parte inferior de la corteza.

Coherencia: an der Oberfläche fest, fein, mürbe beim Aufbrechen

Geruch und Geschmack: fein, typisch nach der verwendeten Füllung (también typischer Walnuss- bzw. Mohngeschmack), angenehm süß, Geruch nach den verwendeten Zutaten.

Forma: bei Mohnfüllung hufeisenförmig, sich zu den Enden zuspitzend bei Nussfüllung C-förmig

Gewicht: in der Regel 40-70 g.

4.2. Beschreibung der von den Erzeugern anzuwendenden Methode zur Herstellung des Erzeugnisses, das den unter Ziffer 1 angegebenen Namen führt, einschließlich gegebenenfalls der Art und der Merkmale der verwendeten Rohstoffe oder Zutaten und der Zubereitungs 668/2014)

Der Teig wird aus folgenden Hauptrohstoffen zubereitet: Weizenmehl, Fett (Tafelmargarine, Blätterteigmargarine, Butter, Schmalz usw.), Zucker, Hefe, Eier, Milchpulver, Vanille- oder Vanillinzucker, frische oder getrocknetzwete Z. Der Fettgehalt des Teigs muss mindestens 30% der verarbeiteten Mehlmenge entsprechen und die Füllung muss mindestens 40% des Gesamtgewichts des fertigen Erzeugnisses ausmachen.

Zur Zubereitung der Nussfüllung wird gewöhnlich die Mischung aus gemahlenen Walnusskernen, Kristallzucker (oder Bienenhonig), süßen Semmelbröseln, Vanille- oder Vanillinzucker und Zimtzucker mit heißem Wasser oder heißer Milch vermis.

Zur Zubereitung der Mohnfüllung wird gewöhnlich die Mischung aus gemahlenem Mohn, Kristallzucker (oder Bienenhonig), süßen Semmelbröseln und Vanille- oder Vanillinzucker mit heißem Wasser oder heißer Milch vermischt.

Zur Geschmacksverstärkung kann Pflaumen- oder Aprikosenmarmelade zugegeben werden.

Der Teig wird zubereitet, indem Mehl mit Wasser bzw. einer Mischung aus Wasser und Milchpulver sowie Hefe, Salz, Zucker und Speisefett miteinander vermengt werden. Das Fett kann auch zunächst mit dem Mehl vermischt und die anderen Rohstoffe anschließend hinzugefügt werden. Dann lässt man das Teiggemisch 30-40 Minutos gehen gehen. Nachdem die Teigmenge deutlich zugenommen hat und der Teig anschließend kurz durchgeknetet wurde, wird er in Stücke zerteilt, die zu Kugeln geformt werden. Después de unos 15-20 minutos, podrá descargar la elíptica a una altura de 12-15 cm. Die Teigplatten müssen etwa 2-3 mm dick sein. Auf die Teigplatten wird jeweils ein zylinderförmiges Stück Mohn- bzw. Si está buscando una habitación para quedarse en la cama, debe tener un rollo de 12-15 cm de largo. Die Ellipsen müssen gleichmäßig gerollt werden, und die Nahtstelle der Teigplatten muss beim Backen auf der Unterseite liegen. Das Erzeugnis wird bei Mohnfüllung zu Hufeisen, bei Nussfüllung zum Buchstaben C geformt. Die Formen müssen deutlich zu unterscheiden sein, damit auf den ersten Blick erkennbar ist, welche Füllung enthalten ist.

Die Mohnfüllung wird durch Aufkochen oder durch Hinzufügung von heißem Wasser zubereitet (35-40 Volumeneinheiten Flüssigkeit zu 100 Volumeneinheiten Mohn). Der Zucker wird mit etwas Wasser verrührt und dann zum Kochen gebracht (anstelle von Zucker kann auch Bienenhonig verwendet werden). Dem Zucker-Wasser-Gemisch wird unter ständigem Rühren allmählich die Mischung aus gemahlenem Mohn, Milchpulver, süßen Semmelbröseln und Rosinen beigegeben und das Ganze unter ständigem Rühren gekocht, bis es zu einer breiartigen. Die ausgekühlte und eingedickte Mohnfüllung wird zur Geschmacksverstärkung mit frischgeriebener Zitronenschale bzw. Zitronenpaste, gegebenenfalls Zimt oder auch ein wenig Vanillezucker abgeschmeckt. Die Nussfüllung wird nicht gekocht, sondern die gemahlenen Walnusskerne werden lediglich mit Zucker (oder Bienenhonig), Rosinen, Milchpulver, heißem Wasser, Vanille- oder Vanillinzucker und Zimtpulver vermischt. Bis máximo 10 Gew .-% der gemahlenen Walnusskerne bzw. des gemahlenen Mohns in der Füllung können durch süße Semmelbrösel ersetzt werden.

Beide Füllungen müssen nach dem Abkühlen eine ausreichend dicke Konsistenz haben, damit sich daraus von Hand kleine Rollen formen lassen.

Die ausgeformten Erzeugnisse werden zum Backen auf Bleche gelegt und mit Ei- oder Eigelbmasse bestrichen. Dann werden sie auf den Blechen an einen kühlen, gut belüfteten Ort gelegt, damit das Ei an der Oberfläche leicht antrocknet. Nach dem Antrocknen der Oberfläche und einer leichten Gärung werden sie noch einmal mit der verquirlten Eimasse bestrichen, trocknen dann erneut an und werden anschließend in den Gärschrank gegeben. Die aufgegangenen Erzeugnisse werden wie feines Hefegebäck gebacken. Während des Gehens und insbesondere während des Backvorgangs bricht der getrocknete Eiaufstrich auf, und es entsteht die typische „marmorierte“ Struktur auf der Kruste.

Die Erzeugnisse werden ohne Dampf bei 170-220 ° C gebacken.

Die Backzeit ist abhängig von der Größe der Erzeugnisse. Bei Erzeugnissen mit einem Gewicht von 40-50 g beträgt sie 10-12 Minuten, bei 50-70 g 15-20 Minuten.

Die fertig gebackenen Erzeugnisse werden nach dem Auskühlen für den Versand und den Verkauf hitzereitet.

Die technischen und durch den Backvorgang verursachten Verluste betragen je nach Gewicht des Produkts und der Konsistenz der Füllung ungefähr 10%.

Etiqueta: Hervorhebung des Namens des Erzeugnisses, d. H. „Bratislavský rožok“ oder des entsprechenden ungarischen Namens Anbringen des Gemeinschaftslogos und der Aufschrift „Zaručená tradičná špecialita“ (garantie traditionelle Spezial. Auf der Verpackung kann die Abkürzung „ZTŠ“ (g.t.S.) verwendet werden. Die auf dem Logo verwendete Schriftgröße darf nicht weniger als 15 mm betragen.

Verfahren und Ort des Verkaufs: „Bratislavský rožok“ werden als Stückware in especialisierten Verkaufsstellen oder en Konditoreien, Cafés und Einrichtungen der Schnellrestauration verkauft. Das ZTŠ- (g.t.S .-) Logo kann bei nicht verpackter Ware auf einem Preisschild neben dem Namen des Erzeugnisses oder auf einer Informationstafel neben der Ware erscheinen.

Lagerung: Das Erzeugnis wird bei Zimmertemperatur gelagert.

El Haltbarkeit des Erzeugnisses se encuentra en el lado de barlovento de Hefemenge y en el día 3-10.

Das Erzeugnis wird von Hand und nicht als Massenprodukt hergestellt.

Es darf nicht als tiefgefrorenes, vorgebackenes Halbfertigprodukt zum Enttauen und anschließendem Fertigbacken im Ofen hergestellt werden, sondern muss stets frisch gebacken werden.

4.3. Descripción de los factores relevantes, el tradicional Charakter des Erzeugnisses ausmachen (artículo 7, apartado 2, del Tratado) (UE) no 668/2014)

Der traditionelle Charakter des Erzeugnisses ist in der traditionellen Zusammensetzung begründet, d. H. Die Füllung muss mindestens 40% des Gesamtgewichts des fertigen Erzeugnisses ausmachen.

Ein Erzeugnis unter dem besonderen Namen wird schon seit mehr als zwei Jahrhunderten auch in den Nachbarstaaten Ungarn und Österreich hergestellt, die mit der Slowakei vor knapp 90 Jahren ein Gemeinwesen gebildet haben.

En dem Buch „S vareškou dvoma tisícročiami“ („2000 Jahre Gastronomie“) von Vladimír Tomčík heißt es, Eintragungen in alten Registern zufolge seien „Bratislavský rožok“ schon 1590 en Gastwirtschaften verkauftnis ihrer, georgia.

Auf Seite 305 der Publikation „Ulice a námestia mesta Bratislavy“ (Straßen und Plätze en Bratislava) von Tivadar Ortvay, Bratislava, 1905, wird angemerkt, dass nicht weit von der Konditorei Viktor Mayer die alte Bäckiseni Scheuer Hugesmann, heute Mohnföudar Nussgebäck hergestellt wurde, eine Spezialität, für die Bratislava berühmt war [„Ulice a námestia mesta Bratislavy“ weiter heißt es: Die Geschichte der Stadt anhand der Naere ihrer Straßen und Plätze, Dr., Bratislava Figacki, 1905]. Auf den Seiten 304 und 305 wird nach Anhang 1 en ungarischer Sprache im Zusammenhang mit dem heutigen Hviezdoslav-Platz die Bäckerei Scheuermann erwähnt. Im entsprechenden Textabschnitt heißt es: „In der Nähe findet sich die alte Bäckerei Scheuermann (heute Lauda), in der hufeisenförmiges Mohn- und Nussgebäck hergestellt wird und die den Ruhm Bratislavas für diese Spezialität begrüete. Zu diesen Spezialitäten gehört auch „Bratislavský suchár (Bratislavaer Zwieback)…“.

In der Publikation „Chlieb náš každodenný“ (Unser täglich Brot) von V. Szemes und V. Karovič, Bratislava 1992, heißt es auf Seite 52: „Der Bäckermeister Schiermann legte 1785 zum Nikolaustag ein neues gefülltes Gebäck als Schauf bechichlete ' einging.

„Bratislavský rožok“ wurden danach in verschiedenen Bäckereien Bratislavas hergestellt. Zu den bekanntesten gehörte die Bäckerei Ágoston Schwappach, die 1834 gegründet wurde und in der Mohn- und Nusshörnchen angeboten wurden. Zu den Nachfolgern der Bäckerei Scheuermann und Lauda bei der Herstellung der „Bratislavský rožok“ zählen auch der Bäckermeister Johann Korče (1851-1919), der zum Ritter des Franz-Josef-Ordens geschlagen wurde, ebenso wä sein Sohn. Nachfolger der Familie Korče war Emil Kastner.

Bekannt war auch die Bäckerei Gustáv Wendler in der Štefánikova ulica en Bratislava, die „Bratislavský rožok“ por Post versandte.

In eumer Nummer der ehemaligen Pressburger Zeitschrift „Pressburger Wegweiser“ aus dem Jahr 1863 bot die Konditorei und Bäckerei Anton Pressberger neben anderen Produkten auch „Mohn- und Nussbeugel“ an.

En el Wiener Zeitung „Neue Freie Presse“ del 16 de abril de 1938 ist das Rezept für „Pressburger Kipfel - Bratislavské rožky“ abgedruckt. Die Beschreibung der Rezeptur und des Herstellungsverfahrens entspricht beinahe vollständig dem heute angewandten Verfahren.

„Bratislavský rožok“ werden auch im Buch von Terézia Vansová und Ján Babilon aus dem Jahr 1870 beschrieben.

„Bratislavský rožok“ wurden von Bäckern und Konditoren mit der Zeit auch in anderen europäischen Städten hergestellt, insbesondere in Österreich, der Tschechischen Republik und Ungarn. Nach Angaben von Bäckereifachleuten aus anderen Ländern werden Erzeugnisse unter dem Namen „Bratislavský rožok“ auch in anderen Städten hergestellt oder sind zumindest dem Aussehen, der ähnlichen Rezeptur und dem Herstellungsverfahren nach. Die Herstellung von „Bratislavský rožok“ war schon in der ehemaligen Tschechoslowakei insbesondere nach 1950 Gegenstand der praktischen Ausbildung in den Bäckerei- und Konditoreifachschulen. Die Verwendung des Namens „Bratislavský rožok“ setzte erst nach 1918, nach der Gründung der Tschechoslowakei und der Umbenennung der Stadt Pressburg bzw. Pozsony en Bratislava, ein. Auch der Name des Erzeugnisses änderte sich. El nombre original "Beugel" en húngaro era "patkó", que significa "Hufeisen". Der Ausdruck „rožok“ wurde offensichtlich im Zusammenhang mit dem neuen Städtenamen verwendet. En Ungarn wird bis heute der Name "Pozsonyi kifli" ("Bratislavský rožok"), también der alte Städtename en Verbindung mit der neuen Formbezeichnung verwendet. Auch in Österreich wird der Name „Pressburger Kipfel“ häufiger verwendet den Ausdruck „Beugel“ trifft man nur noch selten an.

Das „Bratislavský rožok“ ist mit seiner langen Geschichte bis heute beliebt. Es kann davon ausgegangen werden, dass es in der Slowakei regelmäßig in mehr als 20 Bäckereien und Konditoreien und in Dutzenden weiterer Produktionsstätten mindestens einmal wöchentlich hergestellt wird.

En los años 1999 y 2005, el Slovenské družstvo pekárov (slowakischer Bäckereiverband) en la Endausscheidung der Weltmeisterschaft um die Coupe Lesaffre en París con „Bratislavský rožok“ am Wettbewerb teilgenommen und wurde von der Jury lobend erwä.

Anfang 2007 wurde im Rahmen der Ausstellung „Danubius Gastro“ en Bratislava erstmals in der Geschichte der internationale Wettbewerb um den besten „Bratislavský rožok“ ausgetragen neun Mannschaften aus drei Ländern nahmen daran von teil (Titelislavite)

Die Zeitungen Bratislavas, aber auch einige überregionale slowakische Zeitschriften, haben mehrmals über den Wettbewerb berichtet.

Auch in der Tageszeitung „Nový čas“ vom 25 de julio de 2008 erschien ein Artikel über „Bratislavský rožok“. Er Entthält die traditionalelle Rezeptur aus dem Jahr 1938 und bei der Beschreibung der Form des Erzeugnisses heißt es: „… mit Mohnfüllung wird es zu einem Hufeisen und mit Nussfüllung zum Buchstaben C geformt”.

In der Zeitschrift Epicure erschien ein Artikel mit dem Titel „Bratislavský rožok - tradícia s dlhou historicaliou“ (Bratislavský rožok - eine lange Tradition), in dem es auf S. 52 heißt: „ein‚ Rožok 'mit Mohnfüllung hat die Form Nussfüllung die Form des Buchstabens C. “


Cuernos de Bratislava (Pozsonyi Kifli)

¿Sabes lo que se siente con las obsesiones? Estos cuernos me han obsesionado y me han seguido desde que los vi en Gaby's. Pero, ¿cómo se reconcilia el calor con los cuernos? Bueno, no se lleva muy bien, pero ¿qué puedes hacer cuando las ganas son grandes? Aprietas los dientes y empiezas a hornear croissants. Y son buenos, por lo que vale la pena el sacrificio :).

Tomó:

600 g de harina
30 g de polvo viejo
20 g de levadura fresca
200 ml de leche
200 g de mantequilla
2 huevos
1 pizca de sal

Relleno de nuez:
100 g de nueces molidas
25 g de pasas
75 g de polvo viejo
75 ml de agua
piel de naranja

Relleno de amapola:
100 g mac
25 g de pasas
75 g de polvo viejo
75 ml de agua
piel de naranja
1 huevo para untar

Disuelva la levadura en leche tibia y déjela reposar durante 5 minutos.
En un bol, mezcla la harina con los huevos, el azúcar y la sal. Agregue la levadura con levadura y la mantequilla derretida, pero no caliente. Amasar una masa elástica y no pegajosa. Si es necesario, puede agregar un poco más de harina.
Refrigera la masa hasta que los rellenos estén listos.

Para el relleno de nueces, hierve el agua y el azúcar. Revuelva hasta que se derrita y luego déjelo hervir durante 2-3 minutos. Mezclar las nueces con las pasas y la piel de naranja rallada. Vierta almíbar caliente sobre esta mezcla y mezcle hasta que quede suave. No ponga toda la cantidad de almíbar desde el principio.
Haz lo mismo con el relleno de semillas de amapola.

Retirar la masa del frío y dividirla en trozos de 32 g que forme bolas.

Tomamos cada bola, la aplanamos y la esparcimos en forma elipsoidal. Ponemos una cucharada de relleno y lo untamos.

Enrollamos la masa y le damos forma de herradura.

Coloca los croissants en una bandeja forrada con papel de horno, dejando un poco de espacio entre ellos.
Engrasa los croissants con yema y déjalos secar.

Antes de meterlos al horno, untarlos con claras de huevo.
Hornea los croissants al fuego adecuado hasta que estén bien dorados.


Un végnapjai "Schüttkasten"

Mária Terézia: Ácsi öreg, ne zavard a éjszakai nyugalmamat!

Teléfonos: Neveletlen fráter. ¡Schocking!

Kuruc rápidamente: ¡Az am! hogy a városi közkönyvtár bujjon belé!

Schüttkasten: Kegyelem Felség, kegyelem jó urak, de nem tudom türtőztetni a kínjaimat. Ha a kapumon nem eresztem ki, az ablakaimon menekül szabadba sóhajtásom, a haldokló obsitos búcsúja.

Mária Terézia (érdeklődő részvéttel): Mit beszélsz? Miről csacsogsz vén golyhó?

Schüttkasten: A halálomról Felség, melyet a napokban olvastak fejemre az ősi városházban. Aszonták, hogy hasznavehetetlen nyomorék vagyok, nem érdemlem meg, hogy tovább álljak vártát Felséged háta mögött. Lealáztak, a sárga földig, migliorlyel virágnyitó májusban egyenlővé leszek. (Haga clic aquí.)

Mária Terézia: Úgy, úgy, szegény fiam. Ki gondolta volna, hogy téged, akit az emberek élelmezésére emeltettelek, az anyai jóindulatomban részesült apák utódai ilyen elbánásban részesitsenek. De ha ha mit es vétettél ellenök?

Schüttkasten: Semmit Felség! Istók ugyse, hogy semmit! Ártatlan vagyok, menta egy ma született tengeri pók. A jóakaróim rontottak meg.

Schüttkasten: Kultúrpalotát akartak csinálni belőlem & # 8230

(Mária Terézia ménje kacagó nyerítésben tör ki, néhány pillanat alatt pedig az egész koronázó dombtér nevetéstől visszhangzik. Nyugalom csak fél óra mulva áll helyre s ekkor a felséges szép asskozel a felséges szép asszony a felséges szép asszony vücs.

Ez a bizarr éji beszélgetés a késő barokk magtár és a Mária Terézia-szoborcsoport között hű képet fest arról, hogyan viszonyult a sajtó és Pozsony polgárainak nagy része a Mária Terézia korabeli udvari építés Hillezia korabeli udbrandi építés. A kiszámíthatatlan folyású történelem azonban különös igazságtevő: nem sokkal azután, hogy a „Híd utcai Minotaurus” a múlté lett, a Fadrusz-féle márvány emlékmű sorsa es beteljesült. Az 1897-ben előkelő vendégek jelenlétében leleplezett alkotás alig élt többet húsz évnél. Mindkét esetben az új idők politikája döntött: az előbbiről helyi szinten, az utóbbiról magasabb szinten, ideológiai alapon. A modernizálódó város és a születőben lévő állam a haladás és az előző korszaktól történő elhatárolódás jegyében igyekezett megszabadulni az ezekkel szerintük összeegyeztethetetlen szimlumokt. Ez persze egyszerűsítő, alapjában véve azonban helytálló megközelítés.

A régi városi színház lebontásával Pozsony a nagyszabású közéleti rendezvényeknek otthont adó „mulatóját” es elveszítette. A bálok, hangversenyek, előadások ezután hosszú távú ideiglenes megoldásként az Óvárosháza és a Megyeháza termeiben zajlottak, jóllehet kezdettől fogva világosan látszottak ezek, korsőátatak. A 20. század elején már egyre többen emeltek szót egy representatív társasági központ építéséért. Sokan úgy vélték, ennek a Kossuth (ma: Hviezdoslav) téren, a nemrégiben megnyitott városi színház közelében lenne a helye.

Az a telek tűnt ideálisnak, onen egy 1773–74-ben épült jókora magtár állt. A 19. és 20. század fordulóján a városi villamos művek raktáraként szolgáló, roskatag épület a leendő vigadó számára éppen alkalmas, értékes építési területet foglalt el a Duna-part közelében. Bár az elképzelés szellemi atyjai, akik egy jelentős új épülettel kívánták gazdagítani a várost, joggal feelételezhették, hogy e nemes szándéknak nem lesznek ellenzői, az mégsem találték ellenzői. Helmár Ágost körül csoportosuló ellentábor kezdetben sikereket ért el, 1902 októberében a bontási határozat visszavonása mellett azt is sikerült kiharcolniuk. Az épület a városi múzeum és könyvtár mellett egy bálteremnek es otthont adoptar volna, ami új épületrészek tialakítását es feelételezte. A városi tanácshoz 1903 március végéig benyújtott pályázati terveket a Laubner Jenő, Korb Flóris, Csányi Károly, Eremit Lajos, Feigler Sándor összetételű bírálóbizottság értékelte. Un granárium megőrzése mellett síkraszállók pillanatnyi sikere azonban a későbbi feszültség csíráját es magában hordozta, végső soron a „modernisták” győzelmét segítve elő. Ennyiféle funkcióit irralis volt belezsúfolni a meglehetősen korlátozott hellyel és műszaki adottságokkal rendelkező épületbe ezzel a pályázat kiírói es tisztában voltak, hiszen alternatív a tervet kértez. Végül négy helyi és hat fővárosi pályázó összesen tíz tervét fogadták el, ezek között azonban egy sem akadt, one tökéletesen megfelelt volna a követelményeknek. Az optimális megoldáshoz a Mély utcai (Hlboká) árvaház tervezője, Melczer Zsigmond pályamunkája állt a legközelebb. Nagy Olivér es una conocida artista que trabaja desde hace mucho tiempo. Un pályaművekkel a Prímási palota Tükörtermében rendezett néhány napos kiállításon a nagyközönség es megismerkedhetett. A téma élénken foglalkoztatta az embereket, a helyi napilapok rendszeresen közöltek rövid cikkeket, migliorek a legmegfelelőbb helyet keresték (és vélték megtalálni) a vigadó, a múzeum és a kányvtár.

1903 májusa különösen mozgalmas voltio: Helmár „mint a régi, akármilyen egyszerű műemlékeknek tisztelője, régi, jellemző városrészek fentartásának barátja” a budapestiny műemlgykbizdotts, hogapestiny műemlgykbizdotts. Mint írja, jól tudja, hogy „a granárium nem olyan remekmű”, ám egyszer majd kora építészetének egyedülálló emléke lesz. A látszólag értéktelen funkcionális épület megmentésére szólító felhívásából is kitűnik, hogy a tanár és múzeumvezető Helmár élénken figyelte az elsősorban a közeli Bécsből eredő új műemlékvédelmi irányzatokat. Néhány évvel korábban egy ilyen bontás visszhang nélkül maradt volna, a századforduló után azonban mind többen emeltek szót környezetük eredeti, századokon át alakuló jellegének és szellemének megőrzéséért. A hónap végére olyan elképzelés született, amely szerint a vigadó, a múzeumok és a könyvtár önálló épületekbe kerülnének, maga a magtár pedig csak a város kulturális intézményeinek adna otthont. A végső döntés meghozatalának napját június 2-ra tűzték ki. Helmár a szavazás előtti utolsó napokat kihasználva a városi tanácshoz címzett memorandumot jelentetett meg a Nyugatmagyarországi Hiradó hasábjain, felszólítva a tanácsnokokat, hogy döntésük valamennyi kulturális és gazdasági következményét mérlegeljék. Mint hangsúlyozta, Pozsonynak soha vissza nem térő alkalma nyílt arra, hogy olcsón méltó helyhez juttassa a múzeumot és a könyvtárat. Helmár szerint a városnak ebből nemcsak kulturális, hanem idővel pénzügyi haszna is származna, hiszen az épület a megalakulóban lévő Nyugat-magyarországi Múzeumi Egylet központja lehetne. Elképzelését a műemlékvédelmi szervek, a nemzeti múzeum, valamint a múzeumok és könyvtárak főfelügyelősége is támogatta, az utóbbi ráadásul komoly anyagi segítséget is ígért. Ha azonban a tanács mégis másként határoz, akkor „Pozsony ezután e téren hosszú álomra készülhet”. Helmár „mint Pozsonynak hű fia” azzal a kívánsággal zárja levelét és ezt a komor látomást, hogy „a hosszú álom édes is legyen”.

1903 júniusának második napján újabb sikert könyvelhettek el a magtár védelmezői: érveik a jelek szerint visszhangra találtak, elhallgattatva a modernistákat. A másik oldal azonban rendezte sorait, és a sajtó útján belekezdett a nagyközönség meggyőzésébe. Közben felmerült annak lehetősége is, hogy a Prímási palota szolgáljon a múzeum és a könyvtár céljaira, amit a magtár hasznosításának egyes hívei is jó elképzelésnek tartottak, vezetőik (Helmár, Ortvay Tivadar történész, Feigler Ferenc, a természetrajzi múzeum gondnoka, Kumlik Tivadar könyvtáros, Batka János levéltáros és Mergl Ödön orvos) azonban rávilágítottak, hogy a palota nem alkalmas erre. A helyiségeit – a magtáréival ellentétben – nem lehetett úgy átalakítani, hogy megfeleljenek az új funkciók támasztotta követelményeknek ezt gátolta az épület fekvése, amelyen csupán minimális mértékben, ráadásul csak az értékes díszítés rovására lehetett volna változtatni. Melczer tervét támogatták tehát. Talán épp az ő rajzait állították ki Stampf Károly könyvkereskedésének és Baumann István órásboltjának kirakatában. A pályamunka szerint két, külön bejárattal rendelkező részre osztották volna a magtárat úgy, hogy az északiban a múzeum kiállításai, a déliben a könyvtár termei kapjanak otthont. Melczer a homlokzattal kíméletesen bánt volna, lényegében csak az ablakok átalakításával számolt a hosszabb oldalakon, hogy a belső terek minél több fényt kapjanak.

A városi tanács mindent eldöntő ülése napjának, november 2-ának a közeledtével egyre fokozódott a hadüzenet nélküli háború a két legjelentősebb oldal között. Míg az egyik azt hangsúlyozta, hogy az amúgy is csúf „Schüttkasten” megőrzése nem kifizetődő, a másik ragaszkodott a magtárépület megmentéséhez, felújításához és hasznosításához. Őket támogatta báró Forster Gyula, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke Fraknói Vilmos történész, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője a barokk korral foglalkozó Cornelius Gurlitt német művészettörténész Camillo Sitte építész, a modern urbanizmus úttörője valamint Fadrusz János szobrászművész is, aki a halála előtt néhány nappal Batka Jánosnak diktált levelében arra kérte a városatyákat, hogy őrizzék meg az elődeiktől örökölt városképet – a legfigyelemreméltóbb műemlékek közé tartozó magtárnak feltétlenül fenn kell maradnia! Fadrusz a Mária Terézia-szoborcsoport tervezésekor állítólag műve elválaszthatatlan részeként tekintett az épület déli homlokzatára.

November 2-án délután a városházán megkezdődött a régóta várt ülés. A tömegeket vonzó, három és fél órára nyúló tanácskozás végül megsemmisítette a június 2-i határozatot, vagyis „kimondta a magtár halálos ítéletét”. Az ülés az elhunyt Fardusz Jánosra történő megemlékezéssel kezdődött, majd Engyeli Jenő kapott szót, aki kategorikusan elutasította a – Budapesten nagy, Pozsonyban viszont annál kisebb lelkesedéssel fogadott – júniusi határozatot, és a városkép ápolása érdekében a „monstrum” lebontását követelte. Az ezt követő vita a gyalázkodást sem mellőzte (Batka Jánost megvádolták, hogy ő kényszerítette Fadruszt az említett levél megírására), egészen újszerű ötletek is születtek (megőrizni a magtár felét), és ismét felmerült a Prímási palota kihasználásának lehetősége. Eremit Lajos építész, Palugyay József és Wolff Zsigmond pragmatikusan azt javasolta, hogy vegyék fontolóra az összes érvet, különösen a pénzügyi vonatkozásúakat. A granárium hasznosítását támogató Brolly Tivadar polgármester megpróbálta elnapolni a döntést Engyeli javaslatáról, ezt azonban a jelenlévők többsége elutasította, a városatyák pedig 65:34 arányban véglegesen pontot tettek a több hónapos vita végére. Eremit Lajos javaslatára azt is megszavazták, hogy Melczer és Láng Adolf megkapja honoráriumát a pályamunkájáért. Egyúttal megalakult a felszabaduló telek hasznosításának lehetőségeivel foglalkozó bizottság. Helmár Ágost tiltakozása és Kozma Andor őt támogató cikke („A nem parvenü város”) süket fülekre talált.

A város 1906-ban pályázatot írt ki a vigadó tervére. A legjobb értékelést a Komor–Jakab páros neobarokk terve kapta, amelyet némi változtatással valósítottak meg. Négy évvel később lefolytatták a Justi sorra (Vajanský rakpart), a Szlovák Nemzeti Múzeum jelenlegi központjának helyére tervezett kultúrpalota épületére kiírt versenypályázatot. A követelmények között paradox módon az is szerepelt, hogy a leendő múzeum és könyvtár Mária Terézia korának jegyeit viselje magán, Pozsony soha nem látott kulturális virágzásának időszakára utalva.


Ingredients:

For the dough:

  • 600 g flour
  • 200 g butter
  • 200 ml of milk
  • 50 g sugar
  • 2 eggs
  • 20 g of fresh yeast
  • a pinch of salt
  • 1 egg to grease on top

For the filling:

  • 300 g sweet cottage cheese
  • 1 yolk
  • 1 tablespoon raisins
  • 2 tablespoons powdered sugar
  • 1 tablespoon gray
  • 1 sachet of vanilla sugar

Pozsonyi mesék nem csak pozsonyi gyermekeknek

Forgács Péter: Fadrusz

Én nem tudtam, ki az a Fadrusz János. Bár ez így nem pontos. Mátyás-szobrát láttam Kolozsváron, a neve is előkerült olykor-olykor, de valamiért, talán a furcsa összhangzások miatt, nem volt bennem időhöz, korszakhoz kötve, vagy pontosabban, ha olykor mégis, el-eloldódott onnan, még mintha a Kolozsvári testvérek kortársának is sejtettem volna őt, bár azért a Mátyás előtti idők miatt mégsem, de valahogy a kultikus lovas szobrok, meg Kolozsvár kissé összekeveredtek a fejemben, meg a Fadrusz név is mintha latinból jött volna. Mindenesetre iskolában nem tanították, művészettörténetet másutt nem tanultam, s valahogy Fadrusz nem akart lecövekelni se Liszt tájékán, se a Millennium korszakában, meg egyáltalán Pozsonyban.

Hogy mindez megváltozzék, ahhoz egy pozsonyi gyermekkönyv segített hozzá. Forgács Péter egy pozsonyi hatodikos fiú, Takács Dani nyári szellemi kalandjaként írt egy kedves, vidám, okos, szépen illusztrált Fadrusz-könyvet. Egy fordulatos ifjúsági elbeszélést, útra csábító kalauzt arról, hogy miért is kell, miért is érdemes Pozsonyba (vissza)menni (ha már az ember járt a kolozsvári főtéren), hogy ott mint turista vagy mint pozsonyi, egy német anyanyelvű, német származású, de saját elhatározásából magyarrá vált szobrász szülővárosával és pozsonyi élete emlékeivel, helyszíneivel megismerkedhessék. (S ha ezzel próbát tesz, többet ne eressze el Pozsony, vagyis Bratislava, illetve Pressburg.)

Remek könyv, annak a polgári társulásnak a szellemében íródott, amelyik célul tűzte ki a hetedik pozsonyi békét, mely ezúttal nem hadviselő felek, hanem kultúrák között köttetik, lépésről lépésre.

Fadruszról szelíd magyar gyermekkönyvet írni még egy magyar–szlovák–német kulturális egyesülettel a háttérben is szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnhet, hiszen némely szobrának a története mintha a gyötrelmes 20 századi magyar történetet foglalná össze. A szobrász első nagy monumentális alkotását, Mária Terézia-emlékművét a cseh és szlovák legionisták ledöntötték, a hatalmas carrarai márványszobor alakjai ezer darabra törtek (és keltek újra faragva új életre). Nemrégiben próbálkoztak kicsinyített bronz változatának újrafelállításával, több pozsonyi helyszínen is, heves vitáktól kísérve. A szobrot, ha csak jelképesen is, újra és újra ledöntik, de az emlékezet újra és újra felállítja. Mint ahogy ez a könyv is, a maga módján. Ez a mód valami olyasmi, mintha a valahai pozsonyi polgári szellem lenne, de aminek az elvesztése miatt azóta sem került próbára sor mi is volna, lehetséges volna-e ez a gondolkodásmód, értékrend, habitus, nyelvhasználat Pozsony, Kassa, Munkács, Kolozsvár és Nagyvárad nélkül. Meglehet ‒ ez a gyermekkönyv erre tanított, a kiadó egyesület tevékenysége erre ad esélyt ‒, hogy mégis éppen majd tőlük kell megtanulnunk, megértenünk, az elveszett városoktól, azok mégsem elveszett polgáraitól, hogy nem lehetetlen?

Fadrusz történetét kutatja a könyv hőse, egy pozsonyi magyar család mindennapi jeleneteit is felvillantva, a városban biciklizve, könyveket bújva, interneten böngészve. Társául szegődik a Fadrusz-dosszié összeállításában Karim nevű barátja, tunéziai apa és felvidéki magyar anya gyermeke. Szó esik közben arról is, hogyan lehet szerelembe esni Hraško Cyntivel.

Fadrusz, a zsellérfiú, aki tehetségének és elszántságának, valamint nagyvonalú támogatóinak köszönhetően bukdácsoló kisdiákból, lakatosinasból nagy szobrásszá vált, s Pozsony és Kolozsvár főterei (is) hirdették dicsőségét, sajnos egyúttal a magyar illúziók nagy művésze. A Millennium nagyszabású történet, páratlan építményekkel, emlékművekkel, és aki ezek alkotói közé tartozhatott, aki ezen alkotások ragyogásában élt, nem hihette, hogy ez az örök magyar királyság légvárának a csalfa fénye is egyúttal.

A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás profán nevet választott magának, nem királyságról ábrándozik, de hűségesen őrzi az emlékeket az egykori koronázó városról, s egyúttal élhető szellemi otthont szeretne Pozsonyban a magyaroknak. Szlovákok közt. Szlovákoknak a magyar múlttal és jelennel. Az egykori német többségű, egykor jelentős zsidó közösséggel is bíró városban. És emlékeztetni, csalogatni szeretne ezzel a könyvvel diákokat, bárhol is éljenek a földkerekén, ha olvasnak magyarul vagy szlovákul. (Mert a sorozat kötetei egyszerre jelennek meg mindkét nyelven.) S mielőtt indulnának, kérjenek kódot a kiadótól, mert Dani és Karim elkészített egy útvonalkereső játékot Fadrusz életének pozsonyi helyszíneivel. Okostelefonnal elérhető GPS-koordináták igazítják útba a kalandra vállalkozókat. Hajrá!

Én meg nagyon köszönöm , hogy alkalmi Fadruszt kutatóvá változtam át néhány estére (pl. a társulat honlapján Hornyák István kitűnő írásai segítségével), s így hát végtére is Pozsony virtuális látogatójává.

Fadrusz szobrainak a kalandos története persze korántsem ért véget. Pozsonyi Petőfi-szobrának a kardját újra és újra letöri egy haragosa vagy irigye. Interneten eljutottam Tiszadobra, ahol a felújított Andrássy-kastély parkjának közepén Leányszöktetés című szobra áll, elég csúnyán helybenhagyva (hogy aztán a kastélyt kirabló falu népe volt a tettes, az orosz katonák vagy a gyermekváros lakói, az most már mindegy), nem tudni, miért is maradt ki a felújításból.

„Fadrusz mellszobra több mint 30 évig állt a [pozsonyi] rakparton. »Végignézte« »gyermeke«, a Mária Terézia-emlékmű elpusztítását, majd néhány év múlva már Milan Rastislav Štefánik szobrát »láthatta« annak helyén. A második világháború után eltávolították. 1959 óta a Pozsonyi Városi Galéria raktárában pihen. Vajon visszajuthat-e az eredeti helyére?”

Nyilván nem, de talán valahol lesz majd helye végül a szülővárosában. Talán épp a Pozsonyi Kifli Polgári Társulat tagjai igyekezetének köszönhetően.

Kacsinetz Krisztián: Batka, a pozsonyi muzsikamester

Ezt a könyvet nem kevésbé jó kézbe fogni, mint Forgács Péter könyvét. A sorozat köteteinek mintha tartásuk lenne, nem tolakodóak, mégis színesek, érdekesek. Nem hiszem ugyan, hogy pozsonyi sajátosságaik lennének, de általuk mintha valami pozsonyi sajátosság született volna. Nyilvánvaló az összetartozásuk és nyilvánvaló az egyéniségük. (Szabó Réka illusztrálta a Fadrusz-kötetet, a cseh származású Batka Jánosról szólót Gyenes Gábor. A sorozatszerkesztő Bolemant Éva.)

A kötet szerzője azt nyilatkozta, először nem tudta, miként lehet gyermekek számára érdekesen írni egy zenekedvelő levéltárosról. Még ha kapcsolatban is állt kora nagy zenészeivel, ha levelezett is velük (Brahms, Liszt, Johann Strauss, Wagner, Bartók, Kodály), szervezte is a koncertjeiket vagy épp kritikát írt azokról, ha páratlan hagyatékkal gazdagította is városát, ha Fadrusz tehetségének felfedezője és a fiatal művész támogatója is volt. Így hát mesével fűszerezte a muzsikamester cseppet sem kalandosnak, inkább kissé száraznak, kissé komolynak tűnő életét. A könyvben Batka legjobb barátja egy éneklő kutya lesz, és mindenki látni akarja villámokat szóró elektromos zongoráját.

Nem tetszett a könyv, attól félek, hogy a gyerekek, ha élvezik a szerző ötleteit, mondjuk pl. a pozsonyi cselló- és orgonaházakat, ha nem találják őket az interneten, márpedig jó esetben keresni fogják, akkor csalódottak lesznek, mint ahogy akkor is, ha nem hallgathatják meg Liszttől az Oroszlán-szonátát, és még inkább, ha kiderül, hogy Liszt egyáltalán nem szelídített meg a játékával semmiféle elszabadult fenevadat. Nem tudtam ezeket a fiktív elemeket metaforaként olvasni. A szerzőnek még tovább kellett volna keresgélnie, hogy kitalálja, mitől lehet érdekes egy szellemiekben gazdag élet elbeszélése gyermekek számára. De az is lehet, hogy Batkáról nem nekik kellene írni, hiszen nekik a nagy zeneszerzők sem ismerősek még igazán.

Viera Kamenická: Pozsonyi zsidó mesék

A kötetet szerzője ‒ a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeuma munkatársa, történész ‒ maga illusztrálta. Az eredeti kiadás szlovákul íródott, Csanda Gábor fordította magyarra. A könyvnek szép íve van, zsidó gyermekek családi estéjével, nagymama meséjével kezdődik, aztán a zsidó vallási ünnepekről, a vallásos zsidó életforma mindennapjairól olvashatunk, megjelenik a mindig jelenbe érő múlt, felidéződik néhány helyi legenda, Mendel, a gazdagoktól adományt gyűjtő, a szegényeknek adományt osztó hátizsákjával, Mojse Schneider tanító a mézzel édesített betűtanításával, s végül a világbajnok nehézsúlyú birkózóval, a fasizmussal is harcba szálló Jonas Unreich-hel zárul a történetek sora. Voltaképpen amennyi ebben a könyvben van a zsidó kultúráról, az is elég már annak a megértetéséhez és érzékeltetéséhez, hogy milyen páratlan képződményről van szó, amelyben a mindent átitató hagyomány, a szigorú szokásrend, a belső szolidaritás, a nagyon szigorú és mégis nagyon szabad nevelés, a tanulás, a tudás tisztelete olyan mély gyökérzetű, hogy egy népet nemcsak megtartani tudott, szétszóratása ellenére, hanem felemelni is.

Van egy fél mondat azonban, amivel nagyon nehezen tudok megbirkózni, s mintha nekem valahogy az egész könyvet zárójelbe tenné: „A pozsonyi gettó már megszűnt. Akik ott éltek, szanaszét rebbentek a világban…” Talán a tizenkét évesek (nekik íródott a könyv), akik képesek a zsidó kultúra gazdagságának megértésére, arra is képesek lehetnek, hogy megértsék a holokauszt tragikumát. Amikor ez a könyv megjelent, már egy éve emléktáblája van a pozsonyi Főállomáson a holokauszt gyermekáldozatainak. A 12 évesek pedig tudnak olvasni és kérdezni. (Az is lehet, hogy az lesz az igazi elbeszélés ‒ talán erre gondolhatott Viera Kamenická ‒, amit majd a pozsonyi zsidók valódi sorsáról érdeklődő gyermek olvasóknak válaszolnak a szüleik és a tanáraik.)


Contents

Today, the Swedish-Finnish semla [99] consists of a cardamom-spiced wheat bun which has its top cut off and insides scooped out, and is then filled with a mix of the scooped-out bread crumbs, milk and almond paste, topped with whipped cream. The cut-off top serves as a lid and is dusted with powdered sugar. Some people still eat it in a bowl of hot milk.

The same type of deep-fried bun is a traditional pastry in German speaking countries and has diverse names. There, it is traditionally consumed on New Year's Eve and the carnival holidays. In Denmark they are well known as Berliner van kuchen or just Berliner.


FALL IN BRATISLAVA IS FULL OF FLAVOURS, FRAGRANCES AND COLOURS

This year autumn in Bratislava is going to be one great big feast. Whether you love meat or you’re a vegetarian, whether you prefer wine or beer, whether you enjoy the classics or tend to experiment, your taste buds are going to go wild in Bratislava.

Get into the taste of Bratislava

Sweet, juicy and crunchy – these are the culinary features of Bratislava in autumn, when you get the opportunity either to try new flavours or lovingly return to what’s always been popular here. If you can’t make up your mind about what to eat, visit Street Food Park, the best street market in town for something to eat. You’ll find a little bit of everything, including burgers, waffles and even vegetarian delights. Meals are prepared right in front of you by masters of the kitchen willing to give you advice, and there’s no extra charge for the fine atmosphere. It’s a happy place to be, full of well-fed people sharing the joy of delicious food together.

Beer and wine festival

Another reason why to visit Bratislava during autumn is beer. The dewy freshness tastes best in a circle of friends and you can enjoy them in more traditional beer gardens and pubs such as the Black dog or the Ventúrska Klubovňa, which you’ll love for their domestic atmosphere. The pride of Bratislava is the local breweries, where you can taste beer from a fictional world. Then you definitely should not miss the Danube brewery,Burges brewery, Monastic brewery or Fabrik (The Factory). If you’d rather prefer wine, then look forward to the end of October and the 8 th edition of the popular Bratislava World Wine Festival. Here you can taste the best of the best, learn about new wine varieties and get to know some of the most expensive and most valuable wines available, too.

Seasonal festivals in Bratislava, especially in autumn, offer the city and region an opportunity to commemorate and celebrate. No place has more traditions than Slovakia’s bustling capital city – and are they special!

Tradition and festivals go hand in hand especially in Bratislava, where wine and music are particularly worthy of celebrating. Between September and November, the summer crowds have thinned and the weather turns slightly brisk. The beginning of the wine harvest in the area just northeast of Bratislava, the Small Carpathians region, provides a good reason for organising a number of local wine festivals. They are perfect for families offering many activities for children, and adults alike. Annual festivals also celebrate the beginning of the wine harvest is the small vineyard cities strung along the Small Carpathian Mountains including Svätý Jur, Pezinok and Modra.

Those who plan their visit to Bratislava on November 11th, the day of St. Martina, will get a chance to taste the new wine. St. Martin is the patron saint of Bratislava and new wines are traditionally ‘baptised’ in the city on November 11th each year. After this day, the sale of new wine can officially start. Winemakers open their cellars for everyone willing to appreciate tasting wine in the place where it was grown and learn more about its history. Contact the Tourist board to find out more and book in advance.

Goose Feast season arrives

The autumn Goose Feasts are the most awaited culinary events of the season. Crispy goose served with homemade “lokshe”, a thin potato pancake, and fresh red wine from the Little Carpathians wine district are temptations few people can withstand. To truly experience the country atmosphere of these goose feasts, you should definitely visit the small town of Slovenský Grob near Bratislava, where the tradition of roast goose in autumn has been a part of life for over a century. Slovenský Grob’s goose farmers will take good care of you, delighting you with plates of golden-baked goose delicacies cooked according to family recipes. However, you can still enjoy such a culinary treasure at any of Bratislava’s famed restaurants until late autumn. Such popular places in town include Hradná hviezda, Leberfinger and Pulitzer.

Sweet dreams

If you can’t imagine a day without something sweet to delight you, rest assured that you’ll love Bratislava not only in autumn, but anytime during the year. Indeed the Slovak capital offers a number of cozy confectionaries and original coffeehouses you never want to leave. An absolute classic you have to try are the legendary Bratislava rolls known throughout as Pozsonyi kifli. Their delicious buttery flavor garnished with walnut and poppy seed melts on your tongue and for a few minutes takes you back to the years of old Pressburg. If you prefer cheesecake, you won’t be denied in Bratislava either. It is whispered that the Mondieu coffeehouse serves the creamiest cheesecake ever. But even fans of true homemade cakes can easily find something to satisfy their desires. Just try the cakes served with coffee at Zeppelin or Štúr. Their rich selection will leave you satisfied, but we’ll need to apologize in advance for the several minutes you’ll have to spend before the display case making up your mind.

In rhythm of Bratislava

Indian summer is also the time for music lovers. Classical music enthusiasts should book their tickets for the Bratislava Music Festival (Bratislavské hudobné slávnosti) well in advance. This well loved prestigious international event dates back half a century. In October, classical music gives way to jazz, as the Bratislava Jazz Days or “Džezáky”, as Bratislavans call the international festival, are held. The festival features the world’s top jazz musicians and groups as well as upcoming stars and takes place over four days and it’s one of the most important European jazz festivals. Do not miss it. It offers something from everyone, whether you love the Big Band, Hot and Cool jazz or new alternatives.


Video: Pozsonyi kifli-Bratislava croissant-Bratislava Hörnchen (Diciembre 2021).